Blog
Az önismereti tábor jellemzése néhány szóval: könnyek, nevetés, felismerések. Mondhatom, hogy igencsak intenzív volt, nemcsak a résztvevőknek, hanem a táborvezetőknek, azaz nekünk is. Az első napon önismereti játékokkal fűszerezett ismerkedést tartottunk, majd délután elővettük az Életet,
„A családállítástól félek, mert nem merem mások előtt elmondani, hogy mi nyomaszt…nem tudom, mi fog kijönni…Mit fognak gondolni rólam a többiek?”
Teheted fel magadban a kérdést, amikor már tudod hogy nem halaszthatod tovább a problémád megoldását, ám még sosem jártál családállítás csoportban.
„Nem merem elmondani…”
Általában az, aki állítani szeretne, meg van róla győződve, hogy a többiek problémája eltörpül az övé mellett. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem így van, sőt a csoporttagok „hálásak”, amikor látják, hogy másnak is ugyanolyan nehézségű problémáik vannak – ha nem nehezebbek – mint a többieknek.
A csoportjainkban titoktartási kötelezettség van, ezen kívül családias, kis létszámú csoportokat tartunk. Így a családállítás csoport támogató ereje mindig megtapasztalható. Egy – egy csoportban rengeteg pozitív benyomás éri a tagokat.
„Félek hogy mi lesz”
Nos, amikor részt veszel egy családállítás csoportban állítóként, akkor a legjobb, ha minden előzetes feltevésedet félreteszed, és nyitottan állsz ahhoz, ami a probléma valódi okaként megmutatkozik, hiszen már sokszor bebizonyosodott, hogy nem mindig az az elakadás transzgenerációs gyökere, amit gondolsz, hanem valami egészen más. A (képzett) családállító mindig csak addig a pontig hagyja elmélyíteni az állítást, csak addig ás a probléma gyökere felé haladva, amíg Neked is jó, és amíg Te magad képes vagy vállalni a felelősséget a megoldásért.
🌱Szeretnél felkészülten érkezni az állításra,
vagy azonnal elindulnál a transzgenerációs mintáid feltárásában?
Kezdésként végezd el a Generációs Örökségek online programot!
A megoldást sem a családállító fogja megmondani, ő csak megmutatja azt, hogy mi alapján indulhatsz el. A Te döntésed, hogy élni kívánsz-e ezzel a lehetőséggel.
Lehetnek olyan gátló blokkok, amiknek a valódi családdinamikai okával nehéz első nekifutásra szembenézni, vagy nehezen oldódik fel, és el kell telnie egy kis időnek, amíg a lélek felkészül rá. A családfelállítás nem egy mindent egycsapásra megoldó csodaszer, sem gyógyító módszer, de igen hatékony segítség. Az élethelyzetedről, a lelkedben ható családi mozgatórugókról ad információt, és ebben segít oldani.
A megvalósult álom hírvivője Böjte atya, aki sokszor mondja, amikor nehéz sorsú gyerekei kiröppenőben vannak otthonából: „merj nagyot álmodni!” Sok gyermeki lélek ült fel már ezeknek a szavaknak a szárnyára és repült messzire, legyen szó akár tanulásról vagy az önálló élet elkezdéséről.
A felmenők témakörével, a szülőkkel kapcsolatos gondolatokról gyűjtöttem össze egy csokorra valót más írók tollából, megmutatva, hogy mennyiféleképpen is érezhetünk a szülői kötődéssel kapcsolatban.
A családállítás a társkeresés sikerét megnövelheti, és az eredményes társkeresés támogatója lehet, ha valaki nyitott erre a módszerre.
Most egy újabb nézőpont következik, ami a hátterében állhat annak, ha nehezen talál ránk a szerelem.
Lelkiismeret
A családállítás módszere szerint létezik az úgynevezett egyéni és családi lelkiismeretet. Előbbi az egyes emberre, vagyis adott családtagra jellemző, utóbbi az egész családi rendszerre.
Az egyén lelkiismerete összeköttetésben van a tágabb családi rendszer lelkiismeretével. Ebből a szempontból az minősül egyéni „jó” lelkiismeretnek, ami összhangban van ezzel, és az a „rossz”, ami ettől eltér. Vagyis, akár az egyén által jónak tartott viselkedésforma, életforma azt eredményezheti, hogy a családi rendszerrel, a múltbéli generációs „szokásokkal”, történésekkel szembe megy. Ám mivel a kötődés a nagyobb egészhez (családi rendszerhez) nagyon erős, ezért általánosságban az egyén inkább visszarendeződik a családi rendszer szerinti „jó” lelkiismerethez. Azért, hogy nehogy megszakadjon a családi rendszerhez fűző kötődés, nehogy kilógjon a sorból.
„Ha neked nem sikerült, akkor nekem sem”
…mondhatja a családállítás módszere szerint lelkében tudattalanul egy később született családtag, aki törekszik ugyan a boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatra, de mivel a felmenői között senki nem volt boldog a párkapcsolatában (és mégis továbbadódott az élet), így ez a minta járható útnak számít. Másrészt úgy érezheti, hogy azzal tud segíteni a szüleinek (felmenőinek), ha a fenti lelki fogadalom szerint él.
Példa: ha egy fiúnak az apja és a nagyapja is rossz és boldogtalan házasságban élt, de mégis működött így vagy úgy az Élet, akkor a fiú számára járható út az, ha szenvedve és kiszolgáltatva él egy párkapcsolatban, hiszen a családi rendszer működése és lelkiismerete szerint ez rendben van. Másrészt a tudatalattija azt üzenheti, hogy nem helyénvaló, ha neki boldogabb párkapcsolat jut, mint az apjának, és elkezdhet a „ha neked nem sikerült, akkor nekem sem” fogadalom jegyében párkapcsolatot alakítani. Ezért esély van rá, hogy mindig úgy alakítja az életét, hogy a párkapcsolatában ne legyen boldog.
🌱Szeretnél felkészülten érkezni az állításra,
vagy azonnal elindulnál a transzgenerációs mintáid feltárásában?
Kezdésként végezd el a Generációs Örökségek online programot!
A nagymama nem a szerelméhez ment feleségül…
Amikor a családi legendárium beszámol róla, hogy pl. a nagymama nem mehetett hozzá a nagy szerelméhez, valamilyen társadalmi körülmény, ok miatt, akkor a hellinger módszer szerint ezt a nehéz sorsfordulatot megőrzi a családi emlékezet, és egy később született tag besegíthet hordozni ezt a terhet (kiegyenlítődés törvénye): tudattalanul olyan kapcsolatokba bonyolódhat, amiben nem élheti meg a szerelmet, vagy akár hasonló életutat modellezhet le, olyat, amiben nem a szerelmét választja.
Mindez a felszín alatt, rejtetten működő dinamika, amolyan generációsan hordozott „információ”, amire tudományos adatok még csak mostanában kezdenek napvilágot látni.
Ha sérül a hely törvénye
A családállítás törvényei között szerepel a “hely törvénye”, miszerint minden családtag a saját helyén tudja csak élni az életét. Vagyis a fiú az anyjához képest csak a gyerek helyén érzi jól magát, de ha olyan családi légkörben él, ami megköveteli tőle, hogy az anyja társát (vagyis a saját édesapját) pótolja (mert az apa elment, meghalt, stb.), akkor a fiú a generációs ranglétrán az anyja mellé kényszerül lépni, eggyel feljebb, mint ahol a valódi helye lenne. Ezáltal sérül a hely törvénye. Ezt a jelenséget a családterápia parentifikációnak nevezi.
Társkeresés és nehéz sors
Amennyiben az édesanyának nehéz sorsa van/volt, akkor a családállítás szeretet rendjei értelmében ez arra sarkallhatja a fiatal gyermeket, hogy segítsen édesanyja lelki terheinek cipelésében, lelki egyensúlyának helyreállításában. Ami persze nem lehetséges, mert mindenki csak akkor szerezheti meg a lelki egyensúlyt, ha maga is akarja. Ám ha a felnőtt fiú tudatalatt erősen kötődik édesanyja (vagy más felmenője) nehéz sorsához, akkor kevesebb energiája jut a párkapcsolatra, az eredményes társkeresésre.
Bert Hellinger, a családállítás elindítója szerint egy anya, ha azt veszi észre, hogy fia nem akar leválni róla, vagy rivalizál az apjával, akkor a következővel fordíthatja fiát az apja felé: “Számomra az édesapád az igazi férfi.”
Ekkor a fiú megy, és megnézi magának, hogy ki is az a “jó pasi”, akit az anyja igazinak tart, akiért az anyja rajong, és innentől be is indulhat a férfi energiák áramlása az apa és a fiú között.
Most akkor mit lehet tenni?
A fenti példák csak lehetséges okok, és nem jelentik azt, hogy minden társtalanság hátterében ez áll. Ha éppen – vagy hosszú ideje – nincsen társunk, az nem jelenti azt, hogy ha elrohanunk családállításra, akkor egy csapásra megjelenik a Nagy Ő (bár akár ez is megtörténhet), mert nem csak családi blokkok oldására lehet szükség ahhoz, hogy megérkezzünk a számunkra ideális párkapcsolatba. Így tehát nem kell tennünk semmit, és önmarcangolás helyett elég az is, ha tudunk a fenti mozgatórugók lehetőségéről, valamint arról, hogy sokat tehetünk magunkért és a leendő párkapcsolatunkért, ha nyitott vagyunk önmagunk megismerésére.
A párkapcsolati problémák okaira a családi mozgatórugókkal foglalkozó módszerek, mint például a családterápiás irányzatok elméleti háttere is hasznos információkkal szolgálhat.
A párkapcsolati problémák megoldását az ellenkező nemű szülőről történő leválás is befolyásolja. Ezt ne csak fizikai értelemben, hanem lelki értelemben értsd.
A társkeresés, a pártalálás mindig is központi kérdés volt az ember életében. Főleg manapság, amikor a statisztikai adatokból is kitűnik, hogy nagyon sokan élnek egyedül, társ nélkül. Mi lehet a probléma, miért találnak nehezen társat azok, akik ezt vallják?
A generációs emlékek öröklődését a genetikusok idővel elkezdték tudományosan igazolni. Már 2013-ban arról szólt egy tanulmány, hogy a generációs emlékek a DNS-ben adódhatnak tovább az utódokba. Mire jutott a tudomány azóta?