Menü Bezárás

Válás utáni lelki rendrakás

Válás utáni lelki rendrakás

A válás utáni időszakban sokszor érezhetik az életüket teljesen káoszosnak a felek. Miközben már régen túl vannak a jogi procedúrákon, a lelkük sok esetben még évek múltán is jelez, hogy alaposabban rendet kéne tenni.


Nemrég azzal keresett meg valaki, hogy segítsek megtalálni a káoszosak tűnő életében az első lépést a “rend” felé. Hosszas beszélgetésünk során sok minden feltárult a családi mozgatórugók közül, egészen a házasság kezdetétől a gyerekek megszületésén át a jelen élethelyzetig. Gyorsan körvonalazódott, hogy az egyéni családállítás módszerét fogom segítségül hívni a “rendrakáshoz”, és első körben a már lezárt házasságot, vagyis a válást segítek lélek szinten is a helyére tenni.

A válás utáni rendrakás fizikai és lelki része

Miért van szükség egy már lezárt házasságot lélekben is lezárni? Azért, mert két különböző dolog fizikailag lezártnak tekinteni egy kapcsolatot és lelkileg is elengedni. A fizikai lezáráshoz tartozik az, amikor a válóperes ügyek lezajlanak, amikor az egyik fél elköltözik az egykor közös családi fészekből, amikor megállapodnak az anyagiakról, gyerekekről és így tovább. A lelki lezáráshoz tartozik azonban a sok éves kapcsolat elgyászolása, a régi sérelmek feldolgozása vagy az is, amikor eljutunk oda, hogy többször sikerül nem neheztelni a másikra, mint igen. A lelki lezáráshoz sokszor hosszú időre van szükség. Olyannyira, hogy a két folyamat, vagyis a fizikai és a lelki elválás sokszor köszönőviszonyban sincs egymással. Általában előbb kerül sor a fizikaira, és utóbb – vagy rossz esetben szinte soha – a lelkire. Ám ez nem valamiféle hiba vagy rossz pont, egyszerűen emberekként úgy működünk, hogy az érzelmeink sokkal inkább vezérelnek minket tudat alatt. (Ezért jó dolog a tudatosság útja 🙂 ) Tehát egy ilyen helyzetben néhány egyszerű eszköz segítségével lehet segíteni a lelki elengedés folyamatát is.

A válás utáni névhasználat nőknél

Még mindig jellemző és tapasztalom, hogy a már elvált nők jó része ugyanúgy viseli a férjezett nevét, mintha a válás meg sem történt volna. X-né Kis Eufrozina. Vagy: X Jakabné. Valahogy ez a mozzanat elfelejtődik, amikor a válás fizikai részét intézik a felek. Miközben a név viselése ugyanúgy a fizikai, látható környezethez tartozó elem. Pedig ez esetben nagyon is igaz, hogy amint fent, úgy lent, vagy hogy amint bent úgy kint. Tehát ha lent és kint, vagyis a látható világban az elvált nő még mindig a férjezett nevét viseli, akkor mi a helyzet bent és fent? Vagyis mi a helyzet bent a lelkében és a nőt körülvevő fenti, azaz láthatatlan, tudatalatti világban? A válás utáni névhasználat egyszerre szimbolizálja a fizikai és a lelki részét az elválásnak. Ha a kettő között eltérés van, akkor érdemes átgondolni, hogy – durván fogalmazva – mit is akarunk még férjezett nevű nőként a volt párunktól? Mélyebb szintű bocsánatkérést? Elismerést az elmúlt évekért? A sérelmeink jogosságának elismerését? Vagy valami mást?

Az utolsó mozzanat

Tudom, hogy a válás legutolsó fizikai mozzanata szokott a legnehezebb lenni, és ez sokszor a férjezett név elhagyása. Ezért lehet az, hogy sokan halogatják a változtatást, mert az már olyan végérvényesnek tűnő, visszafordíthatatlan valami, ami talán szembesít is az elmúlt évek kudarcosnak tűnő időszakával. A “nem sikerült” élményével vagy a “nem így terveztem” kijózanító érzésével. Csakhogy sokszor ahhoz, hogy a válás utáni életünkből kihozzunk valami nagyon jót, pontosan az kell, hogy merjük elengedni szőröstül bőröstül mindazt, ami a válás előtt volt. Nem elfelejteni, hanem elengedni. Nem kitagadni és letagadni azt az időszakot, hanem helyet adni neki a szívünkben, hiszen az is hozzánk tartozik, a részesei voltunk. Ez persze akkor tud a legkönnyebben megvalósulni, ha már kidolgoztuk magunkból a régi kapcsolat minden sérelmét, búját, szomorúságát és keservét. Ha már messzebbről is rá tudunk tekinteni mindkettőnk szerepére, arra, hogy így alakult. Ez a fajta elengedés az egyik legfontosabb záloga annak, hogy egy válás során képessé váljunk elindulni életünk következő szakaszába, mindazzal a tapasztalattal, tudással és bölcsességgel, amire addig szert tettünk.

Ezért is buzdítok ilyen esetben minden hölgyet a név megváltoztatására. Persze csak miután rendet tettünk. Nyilván ez csak néhány szegmense mindannak, amit a “rendrakás” érdekében tenni lehet egy ilyen helyzetben, a többiről majd máskor. 🙂

Továbbiak:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .