Menü Bezárás

Társkeresés a családállítás tükrében

családállítás társkeresés

A családállítás a társkeresés sikerét megnövelheti, és az eredményes társkeresés támogatója lehet, ha valaki nyitott erre a módszerre.

Most egy újabb nézőpont következik, ami a hátterében állhat annak, ha nehezen talál ránk a szerelem.

Lelkiismeret

A családállítás módszere szerint létezik az úgynevezett egyéni és családi lelkiismeretet. Előbbi az egyes emberre, vagyis adott családtagra jellemző, utóbbi az egész családi rendszerre.

Az egyén lelkiismerete összeköttetésben van a tágabb családi rendszer lelkiismeretével. Ebből a szempontból az minősül egyéni „jó” lelkiismeretnek, ami összhangban van ezzel, és az a „rossz”, ami ettől eltér. Vagyis, akár az egyén által jónak tartott viselkedésforma, életforma azt eredményezheti, hogy a családi rendszerrel, a múltbéli generációs „szokásokkal”, történésekkel szembe megy. Ám mivel a kötődés a nagyobb egészhez (családi rendszerhez) nagyon erős, ezért általánosságban az egyén inkább visszarendeződik a családi rendszer szerinti „jó” lelkiismerethez. Azért, hogy nehogy megszakadjon a családi rendszerhez fűző kötődés, nehogy kilógjon a sorból.

„Ha neked nem sikerült, akkor nekem sem”

…mondhatja a családállítás módszere szerint lelkében tudattalanul egy később született családtag, aki törekszik ugyan a boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatra, de mivel a felmenői között senki nem volt boldog a párkapcsolatában (és mégis továbbadódott az élet), így ez a minta járható útnak számít. Másrészt úgy érezheti, hogy azzal tud segíteni a szüleinek (felmenőinek), ha a fenti lelki fogadalom szerint él.

Példa: ha egy fiúnak az apja és a nagyapja is rossz és boldogtalan házasságban élt, de mégis működött így vagy úgy az Élet, akkor a fiú számára járható út az, ha szenvedve és kiszolgáltatva él egy párkapcsolatban, hiszen a családi rendszer működése és lelkiismerete szerint ez rendben van. Másrészt a tudatalattija azt üzenheti, hogy nem helyénvaló, ha neki boldogabb párkapcsolat jut, mint az apjának, és elkezdhet a „ha neked nem sikerült, akkor nekem sem” fogadalom jegyében párkapcsolatot alakítani. Ezért esély van rá, hogy mindig úgy alakítja az életét, hogy a párkapcsolatában ne legyen boldog.

A nagymama nem a szerelméhez ment feleségül…

Amikor a családi legendárium beszámol róla, hogy pl. a nagymama nem mehetett hozzá a nagy szerelméhez, valamilyen társadalmi körülmény, ok miatt, akkor a hellinger módszer szerint ezt a nehéz sorsfordulatot megőrzi a családi emlékezet, és egy később született tag besegíthet hordozni ezt a terhet (kiegyenlítődés törvénye): tudattalanul olyan kapcsolatokba bonyolódhat, amiben nem élheti meg a szerelmet, vagy akár hasonló életutat modellezhet le, olyat, amiben nem a szerelmét választja.

Mindez a felszín alatt, rejtetten működő dinamika, amolyan generációsan hordozott „információ”, amire tudományos adatok még csak mostanában kezdenek napvilágot látni.

Ha sérül a hely törvénye

A családállítás törvényei között szerepel a “hely törvénye”, miszerint minden családtag a saját helyén tudja csak élni az életét. Vagyis a fiú az anyjához képest csak a gyerek helyén érzi jól magát, de ha olyan családi légkörben él, ami megköveteli tőle, hogy az anyja társát (vagyis a saját édesapját) pótolja (mert az apa elment, meghalt, stb.), akkor a fiú a generációs ranglétrán az anyja mellé kényszerül lépni, eggyel feljebb, mint ahol a valódi helye lenne. Ezáltal sérül a hely törvénye. Ezt a jelenséget a családterápia parentifikációnak nevezi.

Társkeresés és nehéz sors

Amennyiben az édesanyának nehéz sorsa van/volt, akkor a családállítás szeretet rendjei értelmében ez arra sarkallhatja a fiatal gyermeket, hogy segítsen édesanyja lelki terheinek cipelésében, lelki egyensúlyának helyreállításában. Ami persze nem lehetséges, mert mindenki csak akkor szerezheti meg a lelki egyensúlyt, ha maga is akarja. Ám ha a felnőtt fiú tudatalatt erősen kötődik édesanyja (vagy más felmenője) nehéz sorsához, akkor kevesebb energiája jut a párkapcsolatra, az eredményes társkeresésre.

Bert Hellinger, a családállítás elindítója szerint egy anya, ha azt veszi észre, hogy fia nem akar leválni róla, vagy rivalizál az apjával, akkor a következővel fordíthatja fiát az apja felé: “Számomra az édesapád az igazi férfi.”
Ekkor a fiú megy, és megnézi magának, hogy ki is az a “jó pasi”, akit az anyja igazinak tart, akiért az anyja rajong, és innentől be is indulhat a férfi energiák áramlása az apa és a fiú között.

Most akkor mit lehet tenni?

A fenti példák csak lehetséges okok, és nem jelentik azt, hogy minden társtalanság hátterében ez áll. Ha éppen – vagy hosszú ideje – nincsen társunk, az nem jelenti azt, hogy ha elrohanunk családállításra, akkor egy csapásra megjelenik a Nagy Ő (bár akár ez is megtörténhet), mert nem csak családi blokkok oldására lehet szükség ahhoz, hogy megérkezzünk a számunkra ideális párkapcsolatba. Így tehát nem kell tennünk semmit, és önmarcangolás helyett elég az is, ha tudunk a fenti mozgatórugók lehetőségéről, valamint arról, hogy sokat tehetünk magunkért és a leendő párkapcsolatunkért, ha nyitott vagyunk önmagunk megismerésére.

Továbbiak:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.