Önismeret – gyakran emlegetett szó, a pontos jelentésén, azon, hogy mit is takar, viszonylag kevesebben gondolkodnak el. Az önismeret fogalma tág halmaz, és több szinten valósul meg, tisztázása azonban fontos ahhoz, hogy lépéseket is tudjunk tenni ennek irányába.
Az önismeret fogalma
Felmerültek már benned a kérdések: Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Milyen vágyaim vannak? Ha megtaláltad, vagy legalábbis kerested a választ, tulajdonképpen azt nevezzük önismeretnek. Az önismeret fogalma egyfajta törekvést jelent, ami saját magunk megértésére irányul. Mit miért teszek, és egyáltalán, milyen vagyok én? Ezek mind részei annak a folyamatos önmonitorozásnak, amelyet az önismeret céljából végzünk.
Az önismeret fokozatai
Minthogy összetett lények vagyunk, az önismeret több lépésből épül fel.
Vannak könnyebben hozzáférhető tulajdonságaink és nehezebben feltárhatók; az önismeret fogalma mindezt magában foglalja. Az önismeret első lépése többnyire ezeknek a könnyebben látható és hozzáférhető képességeknek a feltérképezése. Ilyen például annak a felismerése, hogy mi az, amiben jó vagy, mi az, ami érdekel, amivel szívesen töltesz időt, valamint hogy hogyan bírod a nyomást vagy akár a felelősséget.
A következő lépésben már kénytelen vagy visszatekinteni a múltba, sokszor egészen a gyermekkori hatásokig (p. belső gyermek munkával), és felidézni céljaidat, vágyaidat és felfedezni a kapcsolatot azok és jelenlegi tevékenységed, életviteled között. Sokszor előfordul például, hogy mire felnövünk, a gyermekkori lelkesedéseink, életörömünk, vidámságunk megcsappan, mivel a minket körülvevő felnőttek és körülmények hatására egyfajta gátló mintákat (családi mintákat) alakítunk ki magunkban. Ezen minták felismerése hatalmas lépés az önismeret útján, és boldogulásunk tekintetében is.
Az önismeret és a Johari-ablak
A Johari-ablakot gyakran használják az önismeret fogalma kapcsán. Az ablak négy, nem egyenlő méretű részből áll.
- A nyilvános „én”, vagyis a nyílt terület tartalmazza a személyiség azon elemeit, melyek mind az egyén, mind környezete számára láthatóak.
- A rejtett terület azokat az elemeket foglalja magában, melyeket az egyén tud, de mások nem. Ilyenek például a jó viszony érdekében elhallgatott dolgok.
- Míg a vak területen azon elemek helyezkednek el, amit mások látnak, de az egyén nem. Ilyenkor mondjuk azt, hogy valakinek „vakfoltja” van. Például lehet valakinek a vakfoltja az, hogy túlságosan aggodalmaskodó, ám ezt nem ismeri fel.
- Végül az ismeretlen terület az én azon részeinek halmaza, melyek sem az egyén, sem mások számára nem hozzáférhetőek. Ide tartoznak például a rejtett családi mozgatórugók, az önsorsrontó mintázatok, a szülőkhöz való sérült kapcsolódás, a tudatalatti viselkedésmintázatok, mint amikor például mindig ugyanolyan párt választ magának valaki, és így tovább. (Jómagam ide sorolom a karmikus mintákat is.)
Az önismeret talán legnagyobb kihívása ezen terület feltérképezése. Szükségessége viszont megkérdőjelezhetetlen a belső egyensúly és a lelki béke megteremtéséhez.
(Á.N.-SZ.K)
